Évszakok

Az ember érzékeli az idő múlását, és meg tudja becsülni az eltelt időt; de az idő egészen másképp telik, ha unatkozunk, várunk valakit, vagy ha jól érezzük magunkat.

Az idő objektív mérését az őskor óta különböző természetes periódusok segítették. Ilyen elsősorban a nap (a nappalok és éjszakák változása), a hónap (a Hold fázisainak változása) és az év (az évszakok változása).

Évszaknak a csillagászati és meteorológiai megfigyelések alapján a földi időjárás olyan hosszabb, évente ismétlődő időszakait nevezzük, melyek rendszeresen hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, és elkülöníthetőek a más tipikus jellemzőkkel leírható időjárási időszakoktól.

Az évszakok kialakulása

Az évszakok kialakulása a Föld Nap körüli mozgásának, valamint a tengelyferdeség következménye. A tengelyferdeség miatt a napsugarak beesési szöge a keringés során változik, emiatt a Földön felmelegedésbeli különbségek alakulnak ki. Ennek a különbségnek az eredménye az évszakok váltakozása.

A Föld elliptikus pályán kering a Nap körül. Keringési ideje 365nap 6óra 9perc 9másodperc; ezt az időszakot nevezzük csillagászati évnek.

Mérsékelt éghajlati övben négy évszakot különböztetünk meg, melyet a napfordulók választanak el egymástól: tavasz, nyár, ősz, tél.

A Föld azon részein, ahol ezek az időszakok nem elég jelentősen különböznek egymástól – példa erre a trópusi és szubtrópusi részek –, gyakran alkalmazott az esős évszak/száraz évszak felosztás, ami a csapadék mennyiségén alapul.

Más trópusi részeken három fő időszakot, a meleg, a nedves és a hideg évszakot különböztetik meg.

Inkább helyileg alkalmazott az a felosztás, amikor az évszakokat bizonyos jelenségekhez kötik, például hurrikán évszaka, tornádó évszak vagy erdőtűz évszak.

Az ókori egyiptomi naptár három évszakot különböztet meg: áradás (ahet), vetés (peret), aratás (semu).

Kínában a tavasz, nyár, ősz, tél mellett külön évszaknak számított a nyárutó. A hagyományok értelmében a császárnak minden évszakban más színű ruhát kellett hordania és más ételeket ennie.

Az évszakok felosztása

Meteorológiai vagy Hagyományos felosztás

• Tavasz: a lombhullató növények rügyezésétől, a vándormadarak visszaköltözésétől a hőmérséklet állandó, tartós felmelegedéséig tart
• Nyár: a hőmérséklet állandó, tartós felmelegedésétől a lombhullató növények leveleinek elsárgulásáig, a vándormadarak elköltözéséig tart
• Ősz: a lombhullató növények leveleinek elsárgulásától, a vándormadarak elköltözésétől a hőmérséklet fagypont alá csökkenéséig tart
• Tél: a hőmérséklet fagypont alá csökkenésétől a lombhullató növények rügyezéséig, a vándormadarak visszaköltözéséig tart

Naptári felosztás

Az északi féltekén:

• Tavasz: március 1-től – május 31-ig
• Nyár: június 1-től – augusztus 31-ig
• Ősz: szeptember 1-től – november 30-ig
• Tél: december 1-től – február 28-ig, vagy 29-ig (szökőév esetén)

A déli féltekén:

• Tavasz: szeptember 1-től – november 30-g
• Nyár: december 1-től – február 28-ig, vagy 29-ig (szökőév esetén)
• Ősz: március 1-től – május 31-ig
• Tél: június 1-től – augusztus 31-ig

Csillagászati felosztás

Az északi féltekén:

• Tavasz: március 21-től – június 21-ig
• Nyár: június 22-től – szeptember 22-ig
• Ősz: szeptember 23-tól – december 21-ig
• Tél: december 22-től – március 20-ig

A déli féltekén:

• Tavasz: szeptember 23-tól – december 21-ig
• Nyár: december 22-től – március 20-ig
• Ősz: március 21-től – június 21-ig
• Tél: június 22-től – szeptember 22-ig