Köszöntő


KÖSZÖNTŐ



Ismét eltelt egy év... rengeteg változás, örömet adó élmény, esemény részesei lehettünk ez alatt az idő alatt!



A korábbi években projekt munkánk központi „állomása” Győr és környéke volt.

Foglalkoztunk a várossal, ahol élünk, ahol sportolunk, ahol élmény a kultúra, és „bebarangoltunk” néhány tájegységet, így a Kisalföld, a Szigetköz, a Rábaköz és a Hanság természeti, népi, valamint kulturális értékekben gazdag területeit. Tettük ezt azért, hogy ízelítőt kapjunk városunk, szűkebb és tágabb környezetünk „csodáiból”.

„Minden változik, csak a VÁLTOZÁS az, ami ÁLLANDÓ!” – vallják sokan. Ezzel a gondolattal nemcsak egyetértünk, hanem éljük is mindennapjainkban.

Az újra meg újra ismétlődő csoda, az ÉVSZAKOK VÁLTOZÁSA sok művészt, köztük költőt, zeneszerzőt, festőt megihletett már.

„Itt van az ősz, itt van újra...” kezdi versét Petőfi Sándor. Ez a versben elmondott, személyes vallomás képszerűen jeleníti meg az őszt, és amikor halljuk, vagy olvassuk mi is szinte ott ülünk a dombtetőn a költővel és a „szelíd nap sugara” simogatja arcunkat.

Vivaldi a Négy évszak című zeneművében a hangokon, dallamokon keresztül mutatja be az évszakok változásának csodálatos körforgását.

Festmények, szobrok, tánc- és zeneművek, híresebbnél híresebb alkotók várják, hogy segítségetekre legyenek egy közös kalandban, amely a Változások – az évszakok „arcai” a művészetek tükrében... címet kapta.

Az idei évben tehát a folyton változó évszakok „arcait” vizsgáljuk és segítségül a művészetek kiapadhatatlan forrását hívjuk.

Ismerkedjünk meg híres művekkel, művészekkel és közben érezzük a nyári nap kalászérlelő melegét, az őszi gyümölcsök zamatát, a téli hótakaró alvásra csábító puhaságát, az újraéledő tavaszi erdők, mezők illatát, patakok csobogását, az élet csodáját!


Erre a közös kalandra hívjuk, várjuk csapataitokat!


A vetélkedő, melynek keretében számot adhattok felkészültségetekről, beszámolhattok élményeitekről,
2016. november 23-án, 14.00 órai kezdettel kerül megrendezésre a Fogyatékosok Napközi Otthonában
(9023 Győr, Török István u. 1.).



Jó felkészülést, tartalmas és vidám kalandozást és művelődést kívánok!



Üdvözlettel:

Dezső Zsuzsanna

Fogyatékosok Napközi Otthona

vezető

2015. november 10., kedd

Előfeladat #2

A cikkben lejjebb nyolc különféle népzenei hangszerről találtok kisebb leírást, képeket, illetve az adott hangszerek hangját is.

Nézzétek a képeket, hallgassátok a dallamokat, próbáljátok megjegyezni őket.
A vetélkedőn ezen szempontok szerint kell majd felismernetek néhányat közülük.

Jó szórakozást!



1) Cimbalom
Két verővel ütve megszólaltatott húros hangszer, a citerafélék családjába tartozik. Vízszintes helyzetű, trapéz formájú, dobozszerű hangszerteste van, melyen teljes szélességben diatonikus vagy kromatikus hangolású húrok sorakoznak. Régi, népi változata a kiscimbalom, ennek továbbfejlesztett változata a nagyobb, hangtompító pedállal ellátott, lábakon álló pedálcimbalom. Elsősorban cigányzenekarok fontos tagja, de népi hangszerként is ismert.

Cimbalom



2) Citera
A citera magyar népi húros hangszer, amelyet pengetéssel szólaltatnak meg. Játék közben asztalra fektethető, legegyszerűbb változatában téglalap alakú hasáb formájú.

Citera



3) Hegedű
A hegedű a vonós hangszerek hegedűcsaládjának legmagasabb hangolású, méretre legkisebb tagja. Sok nép zenéjében is található hegedű, többek között a magyarban is. Legtöbbször gyári hangszer, ritkán készül házilag.

Hegedű



4) Fafurulya
A furulyáknak nagyon sok változatát fellelhetjük, melyek méreteikben is igen különfélék lehetnek; az egészen rövid, szinte arasznyitól egészen a méter hosszúságúig, alkalmazkodva a helyi szokásokhoz és zenei kultúrához. Többféle anyagból is készítették őket, pl: csontból, agyagból, kóróból, nádból, fából, bodzából, fémből, stb.
A furulyák általában 6-7 lyukkal vannak ellátva, de természetesen ezek száma lehet több, illetve kevesebb számú is.
A pásztorok a furulyát, mint egyéb eszközeiket is, faragással, berakással, ólombeöntéssel, díszítették. Készítettek ostornyélként, illetve botként használható furulyát is.

Fafurulya



5) Doromb
Dorombot főleg a cigánykovácsok készítettek. Sok szerszám, ügyes kéz és különleges anyag kell hozzá. Doromb az acélon kívül sok más különféle anyagból is készülhet, pl: fa, bambusznád, réz is.
Megszólaltatásakor a hangszert a játékos az egyik kezében fogja, eközben a kissé nyitott szájához illeszti, majd a másik kezének egyik ujjával a nyelvet megpendíti. A játék közben a levegő kifújásával, belégzéssel növelhető a hangerő, illetve a játékmód színesítésében is közre játszik.

Doromb



6) Kaval
A kaval eredetéről viták folynak, hisz több nép zenéjébe is integrálódott. A hangszer, mint több más hangszer esetében is, a különböző népvándorlások folyamán, meghonosodott. Az adott nép körében fejlődött, alakítgatták.
Leginkább gyümölcsfából, de más egyéb keményfából (pl; kőris) készülhet

Kaval



7) Nyeles dob
A nyeles dob szinte mindenhol előfordul a világban. Neve is utal rá, hogy egy vékony nyélen ül; ezt tengelye körül forgatva, a dob két szélén, kis zsinóron felfűzve egy-egy termés, vagy fa golyó helyezkedik el, melyek nekiütődnek a két oldalnak; mely forgatás közben így gyors, pergő hangzást ad.

Nyeles dob



8) Kereplő
A kereplő egy hangszer, amelyet madarak elriasztására is használnak. Jellegzetes, recsegő hangot ad. Három részből áll: egy tengelyből, mely nyélként is funkcionál, melyen egy fogaskerék helyezkedik el, és melyen a keret forog, amiben a hangot kiadó lemez rezeg.

Kereplő



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése