Előfeladat #2

A cikkben lejjebb nyolc különféle népzenei hangszerről találtok kisebb leírást, képeket, illetve az adott hangszerek hangját is.

Nézzétek a képeket, hallgassátok a dallamokat, próbáljátok megjegyezni őket.
A vetélkedőn ezen szempontok szerint kell majd felismernetek néhányat közülük.

Jó szórakozást!

1) Cimbalom

Két verővel ütve megszólaltatott húros hangszer, a citerafélék családjába tartozik. Vízszintes helyzetű, trapéz formájú, dobozszerű hangszerteste van, melyen teljes szélességben diatonikus vagy kromatikus hangolású húrok sorakoznak. Régi, népi változata a kiscimbalom, ennek továbbfejlesztett változata a nagyobb, hangtompító pedállal ellátott, lábakon álló pedálcimbalom. Elsősorban cigányzenekarok fontos tagja, de népi hangszerként is ismert.

Cimbalom

2) Citera

A citera magyar népi húros hangszer, amelyet pengetéssel szólaltatnak meg. Játék közben asztalra fektethető, legegyszerűbb változatában téglalap alakú hasáb formájú.

Citera

3) Hegedű

A hegedű a vonós hangszerek hegedűcsaládjának legmagasabb hangolású, méretre legkisebb tagja. Sok nép zenéjében is található hegedű, többek között a magyarban is. Legtöbbször gyári hangszer, ritkán készül házilag.

Hegedű

4) Fafurulya

A furulyáknak nagyon sok változatát fellelhetjük, melyek méreteikben is igen különfélék lehetnek; az egészen rövid, szinte arasznyitól egészen a méter hosszúságúig, alkalmazkodva a helyi szokásokhoz és zenei kultúrához. Többféle anyagból is készítették őket, pl: csontból, agyagból, kóróból, nádból, fából, bodzából, fémből, stb.

A furulyák általában 6-7 lyukkal vannak ellátva, de természetesen ezek száma lehet több, illetve kevesebb számú is.

A pásztorok a furulyát, mint egyéb eszközeiket is, faragással, berakással, ólombeöntéssel, díszítették. Készítettek ostornyélként, illetve botként használható furulyát is.

Fafurulya

5) Doromb

Dorombot főleg a cigánykovácsok készítettek. Sok szerszám, ügyes kéz és különleges anyag kell hozzá. Doromb az acélon kívül sok más különféle anyagból is készülhet, pl: fa, bambusznád, réz is.

Megszólaltatásakor a hangszert a játékos az egyik kezében fogja, eközben a kissé nyitott szájához illeszti, majd a másik kezének egyik ujjával a nyelvet megpendíti. A játék közben a levegő kifújásával, belégzéssel növelhető a hangerő, illetve a játékmód színesítésében is közre játszik.

Doromb

6) Kaval

A kaval eredetéről viták folynak, hisz több nép zenéjébe is integrálódott. A hangszer, mint több más hangszer esetében is, a különböző népvándorlások folyamán, meghonosodott. Az adott nép körében fejlődött, alakítgatták.

Leginkább gyümölcsfából, de más egyéb keményfából (pl; kőris) készülhet

Kaval

7) Nyeles dob

A nyeles dob szinte mindenhol előfordul a világban. Neve is utal rá, hogy egy vékony nyélen ül; ezt tengelye körül forgatva, a dob két szélén, kis zsinóron felfűzve egy-egy termés, vagy fa golyó helyezkedik el, melyek nekiütődnek a két oldalnak; mely forgatás közben így gyors, pergő hangzást ad.

Nyeles dob

8) Kereplő

A kereplő egy hangszer, amelyet madarak elriasztására is használnak. Jellegzetes, recsegő hangot ad. Három részből áll: egy tengelyből, mely nyélként is funkcionál, melyen egy fogaskerék helyezkedik el, és melyen a keret forog, amiben a hangot kiadó lemez rezeg.

Kereplő

Előfeladat #1

Kedves Versenyzőink!

A tavalyi évekhez hasonlóan, idén is kaptok előfeladatokat, melyekkel már most értékes pontokat szerezhettek a csapatotoknak.

A feladatokat legkésőbb 2015. november 16. éjfélig küldjétek be nekünk, hogy a vetélkedő kezdete előtt még biztosan összesíthessük a pontokat.

Lássuk is az első feladatot, mely a tavalyihoz hasonlóan egy jó kis keresztrejtvényt foglal magába.

Ide kattintva érhetitek el a keresztrejtvényt!

Fejtsétek meg a sorokat, és a megoldást is írjátok be a végére.

Ezzel a feladattal 11+2 pontot szerezhettek a csapatotoknak.

Jó munkát és felkészülést!

Hanság #2

Természetvédelem a Hanságban

A Hanságban a Nemzeti Park az egykor hatalmas lápvilág lecsapolások után fennmaradt láperdeit, láprétjeit, lápi tavait és az itt található gazdag növény és állatvilágot védelmezi és gondozza. Az emberi beavatkozástól sokat szenvedett táj még napjainkban is rengeteg látnivalóval szolgál az érdeklődőknek. Az egykori állapotok helyreállítására vállalkozott a Nemzeti Park akkor, amikor a Hanság láprekonstrukciós munkákat elindította. Ennek az eredeti állapotok helyreállítására irányuló beavatkozásnak az első eredményeit Bősárkány községtől északra, a Rábca folyó mellett lehet megszemlélni. Az elárasztott terület növény- és állatvilágának látványos változásain keresztül az egykori „Hany” újjászületésének lehetünk tanúi.

A Kapuvári-Hany rekettyefüzes láprétjeiről, égererdejéről volt híres, mely csíkhallal, lápi póccal, vízimadarakkal, mézzel és tüzelővel látta el a hanyi embert. Földje is értékes, már több mint 160 éve bányásszák tőzegkincsét. Kezdetben tüzelőként, napjainkban virágföldként és szennyvíztelepek szűrőberendezéseiben használják fel. Égeresei gazdagok lombfogyasztó rovarokban, a nedves, vizes élőhelyeken bagolylepkék, púposszövők színesítik a helyi életközösségeket. Elevenszülő gyík is található a réteken.

Csíkos éger a Hanságban

Természetes úton a mosonszentpéteri és bősárkányi földnyelvek választják el a Kapuvári-Hanyt „testvérétől”, a Lébényi-Hanytól. Annak kiszáradó láprétjein gyönyörű kosborok virítanak. Ugyanitt található kornis tárnics, illatos hagyma, buglyos szegfű. Fészkel a túzok és fellelhető a parlagi vipera is. Nyíreseiben fekete harkály fészkel, tölgy-kőris-szil ligeterdeiben pedig a kabasólyom, erdei füles- és macskabagoly talált otthonra. Nádasaiban nyílik a ritka nádi boglárka, a csatornák hínárosaiban pedig békaliliom is található. Nagyvadállományában a szarvas, a vaddisznó a számottevő.

Rákosi vipera a Hanságban
A rákosi vipera a parlagi vipera egy alfaja

Kornis tárnics

Buglyos szegfű

Kabasólyom

A helyi, vízhez kötött élővilág számára napjainkra mindössze néhány kisebb tó maradt meg a „vadvízországnak” is nevezetes hanyi lápvilágból: a Király- tó, és a Tóköz tavai (Barbacsi, Kónyi-, Fehértó). E tavaknál a terület bejárása, a madármegfigyelés lehetséges – szakvezető kíséretében.

Tündérfátyol a Hanságban

A Répce menti rétek a Fertő-Hanság Nemzeti Park egyik legszebb részlete Győr-Moson-Sopron és Vas megye határán. A védett terület a Répce Nagygeresdtől Répceszemeréig húzódó szakaszát, az azt övező réteket, valamint a Csáfordjánosfa határában található „Tőzikés” erdőt foglalja magában. Magyarországon a legnagyobb tömegben e tölgy-kőris-szil ligeterdő alját borítja olvadás után a tavaszi tőzike.

Tavaszi tőzike

Az erdő a kijelölt turistaútvonalon szabadon látogatható.