Rábaköz #1

Röviden a Rábaközről

A Rábaköz a Kisalföld egyik jellegzetes kistája. Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai és Kapuvári járásban helyezkedik el.

Délen és keleten a Rába, nyugaton a Répce határolja, északon a két folyó hordalékkúpja választja el a Hanságtól.

Rábaköz elhelyezkedése Magyarország térképén

Ha a Szigetköz a Duna ajándéka, akkor a Rábaközt a Rábának köszönhetjük. Ez a folyó építette a felszínt és adta meg az élet lehetőségét a jó termőfölddel és a dús füvű legelőkkel. A tatár-török égette, vízjárta föld a nép szorgalma révén mégis újra és újra éledt, és örökül hagyott nekünk Árpád-kori templomokat (Rábaszentmiklós és Árpás), török világra emlékeztető kőoszlopokat, barokk kastélyokat (Mihályi és Szany), a múlt századi virágzó állattenyésztéshez kapcsolódó faluképet (Bogyoszló és Szil), és messze földön híres népművészetet, szép viseletet (Dör és Szany). Táncaik közül a kónyi, kapuvári, szanyi verbung országosan ismert, de legalább ilyen híres a gyertyás legénytánc és a szárföldi dús.

A Rábaköz ismert hímzései szorosan összefüggenek a népviselettel, hiszen ezek teszik őket olyan díszessé, gyönyörűvé.

Rábaközi hímzés

A régi kézművesipart ma is híressé teszik a csornai kékfestők, a döri fazekasok, a höveji csipkehímzők.

A nagy teljesítményű modern malmok mellett a régi molnárélet emléke a gyórói vízimalom, amely mára sajnos rommá lett.

A népi táplálkozás hagyományos ételeit is megtanulhatjuk még, például a legjellegzetesebb süteményt: a rábaközi perecet. A hagyomány szerint közel kétszáz éve sütik. Ünnepi alkalmak, lakodalom, keresztelő, búcsú süteménye, és ajándékozásra is kiválóan alkalmas.

Rábaközi perec

A Rábaköz ontja értékeit a mai ember számára. Táji szépségeit, történelmi emlékeit, hagyományait, művészetét csak meg kell ismernünk, meg kell látogatnunk, hogy megszerethessük.

Földrajzi adottságok

A Rábaköz növényvilága a hosszú idő óta civilizált, mezőgazdasági művelés alá vont területek jellegzetességeit mutatja. Szántóföldjei túlnyomórészt jó minőségűek, a legfontosabb termesztett növények a kalászos gabonák, a kukorica, a repce. A petőházi cukorgyár bezárásáig jelentős területen termesztettek cukorrépát is. A vidéket természetes állapotában eredetileg erdőség borította, a hajdani mocsári és tölgyes erdők zömét azonban régen kiirtották. A megmaradt erdőfoltok jellemzően keményfás társulások kocsányos tölgy főfafajjal.

A térség jellegzetes vonása a mérsékelten száraz éghajlata. A csapadék 600-650 mm, de itt is vannak „alföldi” szárazságú esztendők. A terület azonban ennek ellenére a magasabb légnedvesség és a mindig bőséges talajvízkészlet miatt sohasem szenved olyan méretű aszálykárokat, mint a Nagyalföld. Jellegzetes a gyakori erőteljes északnyugati-nyugati irányú légmozgás.

A terület felszíni képződményei a medencéket közrefogó dombokon lösz, löszös homok, a medencében 0,5-5 m vastagságú iszapos agyag, homokos képződmények borítják a törmelékkúpot.

A metamorf alapkőzet és miocén korú agyag és agyagos márga képződmények vízrekesztő jellegüknél fogva vízbeszerzésre nem jöhetnek számításba.

Turizmus, állatvilág

A tájegység turisztikai vonzerői alapján markáns, természeti profilú vonzásövezetek rajzolódnak ki a térség északi és délkeleti szegélyterületein; ezek vonzási csomópontoknak tekinthető, kínálati övezetekké fejleszthetők. A csornai kistérségi társulás a turisztikai kínálat előmozdítására most készíti el a turizmus fejlesztési programját.

Rábaköz a Művészetek Völgyében

Az ökoturizmusnak a Tóköz adottságai kiválóak, hiszen a kistáj bővelkedik lápos, mocsaras területekben, a nádasok, bokorfüzesek, gazdag élővilágot rejtenek. A Rábca, illetve Keszeg-ér által természetes módon kialakult Barbacsi-tó valamint a Fehér-tó a táj legnagyobb természeti értékének tekinthető. A szigorúan védett, csak engedéllyel látogatható Fehér-tavi ökoszisztémába mintegy 200 madárfaj (többek között a szigorúan védett vörös gém, nagy kócsag és bölömbika) tartozik. A lápos, mocsaras Hanság maradványaként fennmaradt, a Ramsari egyezmény hatálya alá eső vizes élőhelyeken olyan ritka állatfajok figyelhetők meg, mint például a patkányfejű pocok, vagy a lecsapolásokkal párhuzamosan mára sajnos csak igen kevés helyen megmaradt réti csík és lápi póc halfajok. A zavartalan bioszféra megfigyelésére érkező ornitológusok, biológusok mellett immár évek óta egy ornitológiai tábor keretében szervezett gyerekcsoportok is látogatják a területet.

Nagy kócsag

Vadállományát tekintve döntően apróvadas jellegű (mezei nyúl, fácán), a nagyvad-fajokat a nagy egyedszámban jelenlevő őz képviseli. A gímszarvas időszakosan jelenik meg, a Rábaközt övező szomszédos tájakról érkezve.

A páratlan természeti értékek mellé párosul Burgenland, a Fertő, valamint a Duna-menti kerékpárút közelsége, így az ökoturizmus fellendülésének lehetőségei adottak.

Termálturizmusról alig beszélhetünk, hiszen a tájegység két ilyen strandját csak a nyári időszakban hasznosítják. A terület alatt vannak ugyan kiterjedt termálvíz bázisok, gyógyfürdőként azt azonban csak Csornán és Kapuváron hasznosítják.

Jelentősnek tekinthető a Rábán nyaranta megjelenő víziturizmus.