Előfeladat #5

A cikkben öt rövidebb történetet, legendát találtok, mindegyik valahogyan Győrhöz kapcsolódik.

Olvassátok el ezeket a történeteket figyelmesen, hogy rögzüljön bennetek a tartalma. Nem kell szó szerint megtanulni!

A vetélkedőn lesz egy olyan feladat, ahol ezeket a történeteket saját szavaitokkal, pár mondatban kell majd feleleveníteni.

Jó munkát!

A vaskakas története

Győr ismert szimbólumát, a vaskakast a törökök a város elfoglalásakor, 1594-ben állították széljelzőként a Dunakapu térre. A megszálló seregek vezetője hitt abban, hogy a vár bevehetetlen és büszkén azt jósolta: Győr akkor lesz ismét keresztény kézen, ha a vaskakas elkezd kukorékolni, és az alatta lévő félhold teliholddá változik.

Négy évvel később aztán, amikor a vár visszavételére vonuló magyar sereg elérte a Fejérvári Kaput, egy bátor huszár felmászott a vaskakashoz, és az éj leple alatt ott várakozott egészen napfelkeltéig. A hajnali derengésben akkor trombitájával utánozta a kakaskukorékolást, és mivel a felkelő nap sugaraiban a félhold teliholdként pompázott, a törökök azt hitték, hogy a jóslat beteljesedett, istenük a magyarok pártjára állt. A nagy pánikban felrobbantották a lőporos hordókat, megpecsételve ezzel a csata sorsát.

Kisfaludy Károly szobra

A Bécsi kapu téren magasodik a Győr közelében, Téten született író bronzszobra, melyhez több legenda is fűződik. Ha szemügyre vesszük Kisfaludy alakját, kezében jegyzetlapokat és pennát pillanthatunk meg. Mivel Győrt iskolavárosnak is nevezhetjük számos jóhírű közoktatási intézménye miatt, sok szorgos diák rója reggelente a belvárosi utcákat iskolába menet. Kisfaludy kevéssel nyolc óra előtt jól körülnéz a téren, és felírja az elkésők nevét. Papírján külön feljegyzést vezet a téren tilosban parkoló autókról is, amit a szomszédos utcában található irodába el is juttat nyomban. Halála után tehát még számos városi feladattal van megbízva a neves magyar költő, drámaíró.

Jedlik Ányos és a fröccs

Talán kevesen tudják, de a magyar találmányok sorát tovább gazdagítja egy sokhelyütt közkedvelt ital, a fröccs, melynek feltalálója a győri bencés szerzetes, tanár és fizikus. Korábban az ásványvíz számos kolostor szerzeteseinek közkedvelt itala volt, amit sokszor nagy távolságokra kellett szállítani. Az akkori útviszonyok mellett, amik mellett mai kátyús útjaink is elbújhattak volna, a sok hepehupa miatt kirázódott a szénsav a vízből. Ennek orvoslására Jedlik feltalálta a szódavizet, amit már csak egy lépés választott el a közkedvelt fröccstől, melynek tiszteletére Győrben évente Fröccsfesztivált rendeznek.

Szent László-herma

Lovagkirályunkat, Szent Lászlót Nagyváradon helyezték végső nyugalomra, koponyacsontjának darabjait egy sodronyzománc díszítésű arany-ezüst ereklyetartóba, hermába helyezték. Miután a nagyváradi püspököt Győr egyházi elöljárójává választották, ő hozta magával ajándékul. A szent király ereklyéjének tisztelete az 1763-as földrengés után terjedt el. A hívek ugyanis Szent Lászlóhoz folyamodtak, hogy a földrengés veszedelmétől mentse meg Győrt. Nem is érte súlyosabb kár a várost, ezért 1763. június 27-én Zichy Ferenc püspök hálaadó ünnepséget rendezett, majd ettől kezdve elrendelte, hogy minden évben körmenetben hordozzák körül az ereklyét a belvárosban.

A Vastuskós ház

Nevét a sarkához erősített, szöge

csekkel kivert vastuskóról kapta. 1833-ban Zittrisch Mátyás fűszerkereskedő vette meg, és üzleti cégérnek egy vaslemezekkel bevont fatörzset állított a ház sarkához a bécsi „Stock im Eisen” mintájára. A hagyomány szerint a vándorló kézműves-inasok itt tartózkodásuk tanúsítványaként egy-egy szöget ütöttek a tuskóba.